Cikk: A mosolyt meghatározó paraméterek a Smylist® mosolytervezés alapján

Megjelent: Dental Hírek 2010/2, Szerző: Dr. Csillag Mária

A teljes cikk szövege:

A mosolytervezés és bármely fogászati beavatkozás tervezésekor nagy gond fordítandó a pozícióhelyes munka esztétikai paramétereinek meghatározására. Az általános mosolytervezés szabályainak segítségével a munka az arc referenciavonalainak megfelelően pozícióhelyesen alakítható ki a különböző ajaktartások mellett, a Smylist® tervezéssel pedig az archoz, annak anatómiai képleteihez tudatosan választható ki a mosolyt alkotó összes paraméter. A tervezés hagyományos menetében eddig leginkább a nagymetszők alakja került a megfigyelés és a fogművek formai tervezésének középpontjába. A Smylist® tervezéssel a nagymetszők éli karakterének tudatos meghatározásán át az incizális ív lefutásáig minden egyes paraméter tudatosan, szabályok szerint kerül kialakításra. Mivel az egyes paraméterek adta kombinációkat figyelembe véve több mint 60 ezer mosoly hozható létre, a komplex mosoly tudatos kiválasztása adott páciensnél korlátokba ütközhet. A Smylist® tervezéssel az adott paraméterek alkalmazására vonatkozó szabályok tudatos követése a harmonikus mosoly kialakítását teszi lehetővé. A szabályrendszert, az esztétikai paraméterek tudatos meghatározását és szabályok szerinti alkalmazását e cikk szerzője dolgozta ki megfigyelései, tapasztalatai és kutatásai alapján. A szabályrendszer egyszerűen és tudatosan alkalmazható bármely esztétikai és rehabilitációs munka során. A paraméterek tudatos alkalmazásának alapját a Smylist® arcanalízis szabályai képezik, azaz a tervezés során érdemes először a geometriai analogizálás és paralelfelerősítés szabálya értelmében elvégezni az arc és képletei elemzését (lásd a Smylist® arcanalízisről szóló cikkben, Esztétika, 2011/1. szám).

A tervezés során két szituáció fordulhat elő:

I. Ha a mosolyt alkotó paraméterek láthatók:

1.  Teljes fogazat esetén ebbe a csoportba sorolható az összes olyan elváltozás, amikor a fogak alakja, karaktere, hossza, elhelyezkedésük, egymáshoz való vertikális pozíciójuk és orovesztibuláris viszonyuk a horizontális síkban, dőlésük, az általuk alkotott incizális ív megállapítható, azonban a paraméterek a mosolytervezés és a Smylist® tervezés szerint nem harmonikus megjelenésűek, így korrigálásra szorulnak. Például alaki, formai, helyzeti rendellenességek: letöredezett, lekopott, esetleg letört fogak, aszimmetria a két oldal között, gnatológiai eltérések, esztétikai célzatú harmonizálás az arc képleteihez.

2.  Teljes, torlódott fogazat esetén, amikor a fogak alakja, helye az incizális ívben megállapítható.

3.  Hiányos fogazat esetén, abban az esetben, ha a hiányzó fog szimmetriapárja látható, így a fog alakja, helye az incizális ívben megállapítható. A tervezéssel a meglévő fogazat és az arc geometriai elemei között teremthető harmónia. Meglévő fogak esetén a fogazat esztétikai célzatú kontúrozásakor, fogszabályzáskor, direkt felépítések esetén a paraméterek tudatos vizsgálatával az arckontúrok lágyíthatók, erősíthetők, illetve az arcon és a mosolyban található formavilág között összhang teremthető.

II. Ha a mosolyt alkotó paraméterek nem láthatók:

1. Kedvezőtlen esztétikájú fogművek cseréjekor.

2.  Hiányos fogazatú vagy fogatlan páciensek esztétikai rehabilitációja során.

3.  Teljes vagy hiányos fogazatban, amikor a mosolyt alkotó paraméterek nem határozhatók meg egyértelműen. A tervezés során teljes mértékben az arc anatómiai egységéből, szerkezetéből célszerű kiindulni, és a paraméterekhez tartozó szabályszerűségeket követve kialakítani a mosolyt. A Smylist® tervezés és a mosolyt alkotó paraméterek szabály szerinti alkalmazásának nagyszerűsége, hogy hiányzó fogak, helytelen esztétikájú fogművek, illetve fogatlanság esetén is, az arc és képleteinek tanulmányozásával az úgynevezett genetikai mosoly (szerzői nómenklatúra) nagy sikerrel megállapítható, visszafejthető.

A mosolyt alkotó, esztétikai hatást befolyásoló öt fő paraméter a Smylist® tervezés szerint:

I. a nagymetszők alakja;

II. a mosolytípus, azaz a fogak egymáshoz viszonyított vertikális dimenziója;

III. az incizális ív lefutása;

IV. a premoláris, moláris fogak dőlése;

V. a metszőfogak éli karakterisztikája.

Az öt paraméter ismerete és helyes alkalmazása lehetőséget ad az arc különböző elemeinek tudatos és harmonikus kiemelésére, lágyítására, de elsősorban a harmónia megteremtésére. A mosolyban, a fogazatban az arc minden geometriai elemének célszerű megjelennie.

A mosoly formarendszerének kialakításakor és finomításakor nagy jelentősége van még: VI. a kismetszők alakjának; VII. a szemfogak karakterének; VIII. és a frontfogak egymáshoz viszonyított orovesztibuláris viszonyának.

I. A nagymetszők alakja

A Smylist® teóriák alapját képező geometriai formavilágot figyelembe véve, praktikus szempontok alapján háromtípusú nagymetsző fogalakot különböztetünk meg: 1. trapéz, 2. ovális (hordó), 3. négyszögletes. Az arc harmóniáját tekintve a mosolyt meghatározó paraméterek közül az egyik legjelentősebb hatású a nagymetszők alakja, mégsem érhető el harmonikus mosoly a többi paraméter figyelmen kívül hagyásával. A nagymetszők tudatos kiválasztásakor ajánlott figyelembe venni az arckontúrt, annak alakját, valamint az arc anatómiai képleteinek geometriai formáit, lefutását.

Trapéz alakú nagymetsző választandó:

– trapéz alakú arcformánál;

– domináns, túlkonturált, trapéz alakú orr esetén;

– jelentős nazolabiális redő esetén;

– erős mandibula-masseter kontúrnál.

Ovális alakú nagymetsző választandó:

–  ovális arcforma esetén, ha az ovális arcforma nem túlkonturált;

–  ha az arc anatómiai képletei a geometriai analogizálás értelmében többnyire ovális geometriai elemmel írhatók le (például: homlok, szemgödör, orrhegy, orrcimpa, orca, állcsúcs).

Négyszögletes alakú nagymetsző választandó:

– ha az arcforma négyszögletes;

–  ha az orrhát (orrnyereg) négyszög alakú geometriai elemmel írható le;

–  ha a halánték frontirányból megfigyelhető kontúrja a szem szintjében vertikális lefutású.

A nagymetsző kiválasztásakor mindig mérlegelni kell, hogy az adott formavilággal milyen előnyök és milyen hátrányok adódnak. Ezek sorra vételével javarészben egyetlen jó választás marad. A döntésben a paralelfelerősítés szabálya, valamint a másodlagos szexuálkarakterjegyek ismerete segít.

II. A mosolytípus, azaz a fogak egymáshoz  viszonyított vertikális dimenziója

A nagymetsző, kismetsző és szemfogak, valamint a premoláris-moláris blokk egymáshoz való vertikális viszonyát, állását egyszerűbben a Smylist® mosolytípusok írják le.

A négy Smylist® mosolytípus alkalmazásával az arc különböző részei emelhetők ki (a Smylist® mosolytípusokat a Smylist® teóriákról szóló cikk írja le részletesen, Esztétika, 2010/1. szám).

Smylist® I. típusú, szofisztikált hatású mosoly.

Alkalmazásával az alsó arcrész, azaz az ajkak, főként az alsó ajak, az állcsúcs, az orca adott szakasza és a toka együttes komplexe emelhető ki.

Smylist® II. típusú, azaz attraktív vagy szexi hatású mosoly.

Alkalmazásával a középarci rész, vagyis az orr, száj, szem együttes komplexe emelhető ki.

Smylist® III. típusú, azaz sportos hatású mosoly.

Alkalmazásával az orr és az orrtól lefelé eső arcrész, azaz az állkapocsszöglet, masseter együttes komplexe emelhető ki.

Smylist® IV. típusú, azaz sassy hatású mosoly.

Alkalmazásával az arc szélesíthető. Csak abban az esetben ajánlott alkalmazni, ha a páciens genetikai mosolya is sassy volt.

A mosolytípus kiválasztásakor segíthet az orralap kontúrjának megfigyelése. Amennyiben a kontúrt megrajzolva az orrcimpák alapja és a középső orr-rész alapja között nem található lépcső, úgy a Smylist® I-es típusú, azaz szofisztikált mosolyt javasolt alkalmazni. Ha lépcső rajzolódik ki, célszerű a Smylist® II., III. típusú, azaz attraktív vagy sportos hatású mosolyokat használni. Ha a lépcsőzetes hatás erőteljes mandibula-masseter komplexszel társul, akkor a Smylist® III. típusú, azaz sportos hatású mosoly alkalmazása célszerű.

III. Az incizális ív lefutása

Az incizális ív lefutásának, karakterének beszédkor, nevetéskor, valamint a különböző ajakmozgásokkor van szerepe, amikor az incizális ív, valamint a felső-, illetve az alsó ajak relációja láthatóvá válik. Az incizális ív lefutásának kialakítása a mosoly és az adott arc közötti harmónia megteremtésének egyik legfontosabb eleme. Helyes kialakításának alapja az általános mosolytervezés szabálya szerint az alsó ajakkal történő paralelizáció, valamint a Smylist® elméletek szerint az arcon található anatómiai elemekkel való harmonizálás. A harmonizálás a geometriai analogizálás és a paralelfelerősítés szabálya segítségével végzendő (a tervezés menetét lásd egy későbbi cikkben). Az incizális ív meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy az adott ív a paralelfelerősítés szabályának (Smylist® elméletek) értelmében az azonos vagy hasonló íveltségű képletekkel képes harmóniát alkotni, illetve azokat felerősíteni. Hibás tervezés esetén ugyanezen elvek alapján az előnytelen, túlkonturált, illetve a szexusnak ellentmondó képleteket is képes hátrányosan hangsúlyossá tenni. (Például a lefelé görbülő incizális ív a mély nazolabiális redőt erősíti fel, amely nőnemű páciens esetében legtöbbször előnytelen, férfias, fanyar mosolyt ad. Az erőteljes incizális íveltség a hegyes állcsúcsot vagy a hosszú, vékony orrot képes dominánssá tenni, ami adott anatómiai viszonyokat tekintve kedvezőtlen hatású lehet mind férfi-, mind női arcon.) A tervezés során érdemes az általános mosolytervezés incizális ívre vonatkozó szabályából kiindulni, azaz az incizális ívet az alsó ajak mosolygáskori lefutásával paralelizálni (Smylist® kivételeket figyelembe véve – lásd később), majd az íveltséggel az arcon lévő anatómiai harmonizációt, finomítást elvégezni a paralelfelerősítés szabálya (Smylist® elméletek) alapján.

Az incizális ív a lefutását tekintve lehet

1. lefelé görbülő (reverz),

2. egyenes,

3. enyhén, illetve

4. erőteljesen felfelé ívelő, valamint

5. denevér vagy pillangó alakú.

1. Lefelé görbülő (reverz) incizális ív

A lefelé görbülő incizális ívvel – az íveltség mértékétől függően – az azonos vagy hasonló mértékben lefelé görbülő képletekkel való harmonizáció, illetve felerősítés érhető el az arcon. A lefelé görbülő incizális ív is lehet rendkívül előnyös az adott anatómiai viszonyok közepette. Lefelé görbülő incizális ív harmonizálja vagy felerősíti a következő anatómiai képleteket: Azonos vagy hasonló íveltségű, illetve állású… – hajas fejbőr, – homlokráncok, – domináns szemöldök, – szemek, – a szem disztális zugából lefelé induló szemráncok, – széles járomcsont, – kifejezett nazolabiális redő, – mosolygáskor lefelé ívelő felső ajak, – az ajakzugból induló lefelé irányuló redők, ráncok, – kifejezett mentális redő, – kifejezett mandibula-masseter.

2. Egyenes incizális ív

Egyenes incizális ívvel az egyenes vagy lefutásukat tekintve alig észrevehetően fel-, illetve lefelé irányuló képletekkel való harmonizáció, illetve felerősítés érhető el az arcon. Az egyenes incizális ív harmonizálja vagy felerősíti a következő anatómiai képleteket: Egyenes… – hajas fejbőr, – homlokráncok, – vastag, domináns szemöldök, – egyenes állású szemek, – a szem disztális részéből induló kifejezett szemráncok, – domináns, széles járomcsont, – domináns, széles orralap, – felső ajak mosolygáskor, – domináns, széles állkapocs, – lecsapott állcsúcs, alsó arckontúr.

3. Enyhén felfelé ívelő incizális ív

Az enyhén felfelé ívelő incizális ívvel az azonos vagy hasonló íveltségű anatómiai képletek erősíthetők fel, illetve a mosoly és az adott képletek közötti harmónia teremthető meg. Az enyhén felfelé ívelő incizális ív harmonizálja vagy felerősíti a következő anatómiai képleteket:

Azonos vagy hasonló ívben enyhén felfelé ívelő… – hajas fejbőr, – homlokráncok, – domináns meziális szemöldökrészek adta ívlefutás, – a disztális szemzugból kiinduló szemráncok, – szem alatti ráncok, karikák, gödrök, – nevetéskor megjelenő orcaalapkontúr, – felső ajak nevetéskor, – alsó ajak nevetéskor, – az ívvel megegyező kontúrú állcsúcs, – az ívvel megegyező lefutású toka.

4. Erőteljesen felfelé ívelő incizális ív

Az erőteljesen felfelé ívelő incizális ívvel az azonos vagy hasonló íveltségű anatómiai képletek erősíthetők fel, illetve a mosoly és az adott képletek közötti harmónia teremthető meg. Az erőteljesen felfelé ívelő incizális ív harmonizálja vagy felerősíti a következő anatómiai képleteket: Azonos vagy hasonló ívben erőteljesen felfelé ívelő…. – hajas fejbőr, – homlokráncok, – domináns meziális szemöldökrészek adta ívlefutás, – szemráncok a disztális szemzugból kiindulva, – szem alatti rácok, karikák, gödrök, – hosszú, vékony orr lelógó középorralapi résszel, – nevetéskor megjelenő orcaalapkontúr, – felső ajak nevetéskor, – alsó ajak nevetéskor, –  az ívvel megegyező kontúrú, jelentősen hegyes állcsúcs. Az incizális ívnek a harmonizáción kívül jelentős szerepe van a karakter megjelenítésében, illetve felerősítésében. Minél egyenesebb az incizális ív, annál jelentősebb a maszkulin hatás. Minél íveltebb az incizális ív, annál inkább a feminin hatás válik dominánssá. A harmonizáció során tudatosan kell bánni a női, illetve a férfiarcon megjelenő feminin vagy maszkulin jelleggel. Például a túl erős maszkulin hatást hordozó női arcon kerülni kell a férfias másodlagos szexuál-karakterjegyek felerősítését.

5. Denevér vagy pillangó alakú incizális ív

A denevér vagy pillangó alakú incizálisív-lefutás legfőképpen a mosolygáskor hasonló vagy azonos felsőajak lefutást emeli ki, valamint idéz elő harmóniát az arcon. Mivel az incizális ív különböző görbületei a frontirányból szemlélve sok esetben csupán virtuális görbületet adnak, vagyis egymástól csak a különböző csücsökhosszok meghatározta ívben térnek el azonos okklúziós viszonyok esetén. Az íveltségek közötti különbség legtöbbször tized milliméterben mérhető. Bár hihetetlen, de a hatás ezeken a tized millimétereken múlik. Így lehetséges, hogy az eredeti okklúziót, az adott balanszmozgásokat megtartva egyenes ívből ívelt vagy reverz, incizális ívből egyenes incizális ív alakítható ki.

Az incizális ív alsó ajakkal paralel kialakításának szabályától a Smylist® elméletek szerint két kivétel van:

1. Amikor az alsó ajak jelentős görbülettel bír. Nőnemű páciensnél az alsó ajak görbületének követésével túlzott incizális görbület és jelentősen hosszú nagymetszők jönnének létre, férfi páciens esetén az előbb említett eredmény mellett a feminin jelleg indokolatlanul erősödne fel.

2. Amikor a felső ajak mosolygáskor lefelé görbül. Ebben az esetben az alsó ajakkal történő paralelizációval a felső ajak- és az incizális ív lefutása között diszharmónia alakul ki.

IV. A premoláris, moláris fogak dőlése

A premolárisok és molárisok dőlésének meghatározásakor a dőléssel hasonló vagy azonos anatómiai (geometriai) képletek megfigyelése célszerű. Dőlés alatt a premoláris, moláris fogak frontirányból látható vesztibuláris állása értendő.

A premoláris, moláris fogak dőlése, állása lehet:

1. egyenes (vertikális),

2. befelé dőlő vagy

3. enyhén kifelé álló.

Az adott állású premoláris, moláris fogakkal az azonos vagy hasonló állású képletek erősíthetők fel, illetve harmonizálhatók a mosollyal:

 1. Egyenes állású: –  arckontúr négyszögletes, négyzet, ovális arcforma esetén, –  függőleges, premoláris, moláris fogakkal azonos állású redők az arcon.

2. Befelé dőlő: –  arckontúr élére állított háromszög (szív) alakú arcforma esetén, – meziális irányba álló arcredők.

3. Enyhén kifelé dőlő: – domináns mandibula-masseter komplex, – erőteljes állkapocsszöglet.

V. A metszőfogak éli karakterisztikája

A metszőfogak éli karakterisztikája az arcon látható geometriai elemek sarkainak, azok lekerekített vagy szögletes voltának megfigyelésével határozható meg. A szögletes és lekerekített formarendszer kiválasztásakor a Lorin-beosztást célszerű szem előtt tartani. A Lorin-beosztás alapján a nagymetsző, kismetsző fogak meziális-disztális szögleteit csoportosítjuk. A nagymetsző, kismetsző fogak sarkainak meghatározásakor mindenhol lekerekített formarendszer használható, ha az arcon lévő geometriai képletek sarkai a nemnek megfelelő harmóniát adva lekerekítettek, és szögletes formarendszer választandó, ha az arc geometriai elemei a nemnek megfelelő harmóniát adva szögletesek. Ha egy férfiarc javarészben lekerekített elemeket hordoz, így nőies dominanciával bír, vagy egy női arcon szögleteket tartalmazó geometriai formák láthatók, emiatt férfiasabb hatású, a nőies, illetve férfias hatás harmonikusan karakteresebbé, valamint harmonikusan lágyabbá tehető szögletes-lekerekített nagymetsző, szögletes-lekerekített kismetsző kombinációval. (A további paraméterekről a cikksorozat további részében olvashatók részletek.) A tervezés során a paraméterek tudatos megválasztásával a harmonikus, archoz illő mosoly sikeresen alakítható ki, a mosolytervezés tudatossá és egyszerűen kivitelezhetővé válik. A tervezés gyakorlati alkalmazása a Smylist® tanfolyamokon sajátítható el.

Dr. Csillag Mária



Ilyen mosolyt szeretne?
Hívjon fel egy kattintással:

+36 30 394 4010



Kategóriák